Kréta/e-Ügyintézés

 

Kommunikációs e-mail cím: epreskertidth@gmail.com (A szülők írhatnak, amennyiben a Kréta rendszerbe belépési problémáik adódnak).

 

 

Kréta 

 

e-Ügyintézés

Elismeréseink és programjaink

oko  

hat

szlogo

dig2020

FTH jelveny

penz7

               

orokosboldogi

Online

Jelenleg 67 vendég olvas minket

Látogatás

Tagok : 112
Tartalom : 80
Tartalom megtekintés találat : 286704

Diákönkormányzat

Trianon emléknap

1.zene Harangszó

 https://www.youtube.com/watch?v=jn9Q_beQQ3w&list=PL406AA7963C7BDC64&index=3

2. szöveg

1918. őszét írjuk. Véget ért az első világháború. Lettek győztesek, vesztesek és bűnösök. A háború kirobbanásakor független Magyarország nem létezett, csak egy soknemzetiségű mesterségesen létrehozott államalakulat, az Osztrák-Magyar Monarchia. Ez az állam most szétesett és Magyarország példátlanul nagy és igazságtalan büntetést kapott. Erre emlékezünk ma, június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján.

3. zene Hungarica - Üzenet haza

 https://www.youtube.com/watch?v=dwDUdON3fjo

4. szöveg

Az Osztrák–Magyar Monarchia I. világháború során bevonult 8 millió katonájából hányan esetek el és mennyi volt a magyar királyi honvédség vesztesége, erről nem állnak rendelkezésre hitelt érdemlő adatok. Magyarország területéhez és lakosságához képest bizonyítottan nagyobb véráldozatot hozott, mint a Monarchia más tartományai. Az elesettek száma mellett a világháborút követő forradalmak, a Monarchia összeomlása, az állandóan cserélődő kormányok a nemzeti érdekérvényesítésre olyan erős csapást mértek, hogy a háborút követő békeszerződés kialakításában az önállóvá váló Magyarország csak elszenvedő alany lehetett. Ezért is szokás békediktátumról és nem szerződésről beszélni.

5. vers Selmeczi Roland Wass Albert- Adjátok vissza a hegyeimet!

 https://www.youtube.com/watch?v=aDSZfCPsRlA

6. szöveg

A felidézett politikai helyzetben került sor 1920. június 4-én az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai közti békediktátum aláírására a Versailles-i Trianon-palotában. Ez a dokumentum, máig meghatározza az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország és a környező államok új határait. Az így született utódállamok: Nagy-Románia, Csehszlovákia, Szerb–Horvát-–Szlovén Királyság s ezek kormányai mindent elkövettek, hogy Magyarországot gazdaságilag, katonailag tönkretegyék. Bár minden követelésük nem teljesült a határok megvonásánál, Magyarország számára ezek a határok így is katonailag védhetetlenek voltak. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. A Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, területe 92 963 km2-re csökkent. Lakosságának több mint a fele került új állam területére, az 1910-ben még 18 264 533 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza. Mintegy 3,2 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, kb. másfél millió a határ menti területeken összefüggő tömbben, akik azokban az országokban másodrangú állampolgárok lettek. Minden harmadik magyar nyelvű állampolgár idegen állam területére került. Magyarországot számos megalázó feltétellel igyekezték hosszú távra ellehetetleníteni. A trianoni békediktátum tartósította Közép-Európa népeinek ellentétét. A Kárpát-medence természet adta gazdasági egységét szétszabdalta a Versailles-i döntés. A korábbi Magyar Királyság termőföldjének 61,4%-a, a faállományának 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába.
7. vers József Attila - Nem,nem,soha!

 https://www.youtube.com/watch?v=845q9rxstQU

8. szöveg

A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Amíg a magyarság egészében megvan az összetartozás tudata, az egymásért érzett felelősség, az önző egyéni érdekek és anyagi javak hajszolása helyett a nemzet érdekeiért vállalt szolgálat, addig ez a nemzet erősödik. A történelem során minden nagy ellenfelet, amely legyőzött minket, túléltünk, mert nemzetünk nem akarja sárba tiporni vagy örökre elfelejteni saját történelmét, hanem kellő méltósággal visszaemlékszik, és ha szükséges, együtt gyászol, vagy példát merít és tanul múltjából.

 


 

Holokauszt emléknap

 

„A remény olyan, mint a béke. Ez nem Isten ajándéka. Ez egy olyan ajándék, amit csak mi adhatunk egymásnak.” Ezzel a mottóval hívunk ma mindenkit emlékezni, hiszen Magyarországon 2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján.

 vers Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat 03:59

 https://www.youtube.com/watch?v=rBqka5E9k7U

 

A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui táborban azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza. A túlélők családjuk, közösségük elvesztése miatt gyakran úgy döntöttek, hogy nem tudnak új életet kezdeni egykori lakóhelyükön, ezért a fővárosban, nagyobb városokban, vagy külföldre kivándorolva próbálták békében élni tovább életüket.

A holokauszt emléknapja alkalmat ad arra, hogy felidézzük a múltat és emlékezzünk az áldozatokra.

     vers Radnóti Miklós: Töredék 02:20

 https://www.youtube.com/watch?v=6NBGrvFdNBM

     szöveg

A holokauszt olyan népirtás, melyet előre megfontolt szándékkal követtek el.

Az 1944. március 19-i német megszállás politikailag, gazdaságilag és katonailag egyaránt végzetes következménnyel járt. A német titkosszolgálat a megszállással szabad kezet kapott, politikusokat és közéleti személyiségeket tartóztatott le, túszokat szedett. Már az első napokban magyarok ezreit, köztük a 3076 magyar zsidót vettek őrizetbe.

A legtöbben nem kívántak szembenézni a valósággal. Nem hitték, hogy az, ami a környező országokban korábban megtörtént, Magyarországon is bekövetkezhet.

A megszállók parancsára március 21-én, Budapesten megszüntették az addigi erös és tartalmas hitéleten alapuló hitközségi szervezetet. Német követelésre megalakították a Zsidók Központi Tanácsát. Az intézkedéseket Eichmann tisztjei diktálták, a Zsidó Tanács pedig végrehajtotta. Ezzel megkönnyítette az esetleges ellenállás leszerelését. A kezdeti nagy ijedelmet körlevelei, hivatalos lapjának megnyugtató közleményei csillapították. Az áldozatok csodára vártak.

    vers Radnóti Miklós: Erőltetett menet 01:52

 https://www.youtube.com/watch?v=4B27rPcByTI

.      szöveg

A zsidók ellen a nácik az európai országokban bevált módszereket és menetrendet alkalmazták: helyhez rögzítés (utazási és költözési tilalom) – megkülönböztető jelzés elrendelése – kényszerlakhely kijelölése, vagyis gettóba zárás, majd gyűjtőtáborba terelés. Végül bezsúfolás a halálszerelvényekbe, amelyeknek célállomása Auschwitz-Birkenau, az ipari méretűvé fejlesztett gyilkolás központja volt.

A gettókba kényszerített zsidók sokhelyütt hittek a háború végéig tartó internálásban, vagy abban, hogy Magyarországon végeznek majd mezőgazdasági munkát. Pedig sorsukról Bécsben, a nemzetközi vasúti tanácskozáson már határoztak. Napi négy szerelvény indítását, továbbítását szervezték meg. A célállomás főként Auschwitz-Birkenau volt.

      vers vers Radnóti Miklós: Hetedik ecloga 04:17

 https://www.youtube.com/watch?v=oc7XkOhEmxc

.      szöveg

Felmérhetetlen az a veszteség, amely itt a hazai szellemi életet érte. A sok áldozat közt találhatjuk Szerb Antal irodalomkritikust, Nagy György színészt, a kórusmozgalmat szervező Vándor Sándort, Reiter László könyvkiadót, grafikust, Honti János mesekutatót, Fenyő László költőt, Flesch Imre énekművészt, Tamássi György tudományos írót, Vajda János újságírót, költőt és Radnóti Miklóst is, kinek néhány, a kilátástalanságban írt, de mégis bizakodó versét megemlékezésünkben is megtaláljátok. A magyar zsidóság 1944. évi tragédiája az egész magyar nemzet tragédiája lett. A deportálás rányomta bélyegét az ország egész arculatára, társadalmára és gazdaságára. Teljesen átrendezte a zsidóság demográfiáját. A vidéki zsidóság hitközségei elpusztultak, a hagyományos zsidó kultúra legnagyobb része megsemmisült, mellyel nemzeti kultúránk is pótolhatatlan veszteséget szenvedett.

  zene Koncz Zsuzsa: Többé nem akarom látni

 https://www.youtube.com/watch?v=xEpoNofJ7ns

 




 

 

 

farsang2020

 


 

 

CCI20200106

CCI20200106 0001

CCI20200106 0002

CCI20200106 0003

CCI20200106 0004

 


 

dokvers


 

rajzpalyazat2019

Galéria

Hírlevél

Epreskerti Általános Iskola
Minden Jog fenntartva 2019